Mozogj, hogy tudj!

 

A mozgás sok mindenre orvosság – de nincs olyan gyógyszer, amely a mozgást helyettesítené! – tartja a görög mondás. Habár az ókorban gyökerezik a gondolat, napjainkban is sokat foglalkozunk vagy kell, hogy foglalkozzunk a témával. Bár a technikai fejlődés megkönnyíti életünket, ugyanakkor el is kényelmesít, így fokozottan ügyelni kell a rendszeres fizikai aktivitásra.

 

Hányszor előfordult már, hogy valaki az ismerősök közül vagy a családban arra panaszkodik, hogy hiába ül a könyv felett, egyszerűen nem tudja megjegyezni az olvasottakat! Mi lehet a probléma? Talán nem figyel eléggé? Már órák óta csak tanul a szobában, és már összefolynak a betűk? Esetleg fokozódik a frusztrációja, hogy többször kell ugyanazt a mondatot elolvasnia? Minderre van megoldás: a legkevesebb egy legalább fél órás szellőztetés és egy kis nyújtózkodás, azonban a leghatékonyabb problémacsillapító, ha például sétálunk, lépcsőzünk vagy futunk egyet két nehezebb témakör vagy elsajátítandó információ között.

 

A testmozgás jótékony hatása főként abban rejlik, hogy az egész test, így az agy véráramlását is felpezsdíti, ezáltal a tanulás nemhogy könnyebben, de eredményesebben is megy! Hát nem ez a célja minden szülőnek és gyermeknek?

Fontos tudni, hogy az emberi fejlődést alapvetően befolyásolja a mozgás, a fejlődésben pedig az első 10-12 évnek kitüntetett szerepe van, így leginkább a felsős nebulók mozgási szokásaira kell helyezni a hangsúlyt. 3-6 éves korban a leghatékonyabb tanulási forma a mozgás! A fizikai és a szellemi fejlődés kölcsönhatásban áll egymással, ami kihat az egészséges érzelmi fejlődésre is: a mozgás által a gyermekek megtanulnak gondolkodni, kommunikálni, és nem utolsó sorban felépül önbizalmuk is. Az önbizalom pedig az iskolai teljesítmény és motiváció szükséges alapja is.

Kutatások igazolták, hogy ha tanulás közben aktív mozgás történik, akkor az új információkat könnyebben elsajátítják a diákok, illetve a teszteken is jobb eredményt érnek el. 1. és 6. évfolyam között figyelték meg a tanulókat abból kifolyólag, hogy ilyenkor megy nehezebben a tananyag elsajátítása. Míg a kísérlet előtt csupán heti 40 percet mozogtak, a kísérlet ideje alatt ez a sportidő napi rendszerességgel történt. Az 1-2. osztályosoknak például egy létrán kellett ugrálniuk, közben színeket kellett megnevezniük, míg a 3-6. osztályosoknak a földrajz tananyag oktatása közben lépcsőzőgépeket kellett használniuk. A vizsgálat előtti és az azt követő teszteredmények összehasonlításával kimutatták, hogy a helyesen kitöltött feladatlapok száma majdnem 15%-kal emelkedett! Mindez arra mutat rá, hogy az alaposan megtervezett testnevelési programok növelik a tanulási teljesítményt. Magyarországon még friss a mindennapos testnevelés bevezetése, azonban remélhetőleg hasonló eredményekkel fog kecsegtetni a teljesítmény és a mozgás kölcsönhatásának függvényében.

Sajnos a kutatások azt is bizonyítják, hogy sokan naponta még 10 percet sem sétálnak, ami az izmok és ezáltal a végtagok problémájához vezethet. Sőt! A teljesítményünk romlásához is! A tornával, futással és egyéb sportokkal az agyat is „mozgásba hozzuk”, így a test minden porcikája fogékonyabb az új ismeretek elsajátítására, vagy a régiek megértésére, nem beszélve arról, hogy csökkenő stresszel, jókedvvel és figyelemnövekedéssel jár együtt.

 

Nem kell ahhoz élsportolónak lenni, hogy a mindennapi koncentrációs képességünket vagy figyelmünket a megfelelő szinten tartsuk. A gyermekeket érintve két tanóra között és az otthoni tanulás során, vagy a felnőttek munkahelyi szünetében csodákat művelhet pár perc nyújtózás vagy séta. 

 

 Tehát a képlet egyszerű:

mozgás = megértés + figyelem + teljesítmény + jó jegyek az iskolában

 

Próbáljanak ki egy kísérleti helyzetet! Válasszon oktatóanyagaink között és először csinálja végig a gyermek a feladatokat (nagyobb megszakítások nélkül), majd a következő alkalommal két feladatsor között iktassanak be pár bukfencet! Melyik volt hatásosabb? Írja meg nekünk!