Gyorssegély szülőknek
Nagyon köszönöm nektek a sok kedves visszajelzést és megerősítést, amit a legutóbbi blog cikkem után küldtetek, amely arról szólt, hogy ilyen esetekben tapasztalataim szerint mi a legjobb módszer, ha a tanárral szeretnénk koordinálni. Örömmel és megnyugvással tölt el a gondolat, hogy már ez az eszköz is a tarsolyotokba került!
Ha esetleg még nem olvastátok, de érdekel a téma, itt eléritek a cikket:
Sokan érdeklődtetek az iránt, hogy mi lett a történet főszereplőjével Lenivel, és hogy alakul az élete most.
Képzeljétek el, a tanárnéni később felhívta a szülőt, hogy elújságolja, milyen ügyes volt a kisfiú, és hogy valóban milyen jól reagál a dicséretre! A kisfiúnak ismét kedve lett a matekversenyekhez, múlt hétvégén lehetőséget kapott, hogy elinduljon egy magasabb szintűn, és most drukkolunk, hogy továbbjut-e a megyei fordulóra.
A múltkor a gyerkőc kezelésébe nem mentünk bele, csak pár szó erejéig:
„A gyerekkel ne menjünk bele a tanár hibáinak és rossz tulajdonságainak megbeszélésébe, mert ez feldúlhatja őt, és legközelebb már lehet, hogy még ingerültebben viselkedik órán. A feszültség feszültséget szülhet, és nem lehetünk mindig mellette, hogy megvédjük.”
Azonban szülőként nem lesz elegendő Neked, hogy mit NE csináljunk, szükséged lesz arra is, hogy hogyan tovább….
HOGYAN TOVÁBB?
- Hagyd beszélni a gyereket arról, hogy mi történt, DE próbáld arra korlátozni, hogy csak a történtekről beszéljen, és a lehető legkevesebbet szapulja a tanárt, még akkor is, ha teljesen egyet értesz a gyerekkel. Ugyanis ha hagyod, hogy sok jelzőt használjon a tanárt illetően, akkor egyre inkább belelovallja magát, és egyre kevésbé fogja megpróbálni az életben a helyzet javítását.
Hogyan tudod ilyenkor irányítani a figyelmét? Például azzal, hogy kedvesen közbe veted: „És aztán mi történt?” Így a történettel halad inkább előre.
- Magyarázd el neki, hogy segíteni fogsz, a helyzet megoldásában, és működjetek együtt. Mondd el, hogy volt már dolgod nehezebb emberekkel, és tudsz segíteni, hogyan ne legyen neki útban ez a helyzet. Lehet, hogy a tanárnak egyáltalán nem volt igaza, de ha a gyerek is változik jó irányba, úgy könnyebb lesz jó reakciókat kapni az iskolában.
- Kérdezd meg tőle, hogy van-e valami, amit most így utólag másképp csinálna Ő maga, amitől ez a probléma soha létre sem jött volna. Ha erre rájön, fel fog vidulni.
Lehet, hogy nem lesz hajlandó ezt megválaszolni, makacskodik, ilyesmi. Előfordult már ilyen.
HA NEM SIKERÜL EZZEL A 3 LÉPÉSSEL ELÉRNI A GYEREK HAJLANDÓSÁGÁT, AKKOR MIT TEHETÜNK?
– Egyébként az alábbi lépéseket más esetekben is érdemes lehet megtenni.
- Kérdezzük ki, hogy melyik felnőtt szakma tetszik neki a legjobban, és hagyjuk, hadd beszéljen erről. Akár mutathatunk neki érdekes szakmákat a YouTube-on, vagy másutt.
- Magyarázzuk el neki, hogy lehet belőle ………………………… (ami a legjobban tetszik neki), és ha lehet, beszéljük meg vele, hogy nem a jegyek a leges-legfontosabbak ehhez, hanem hogy minden héten új dolgot tanuljon meg az úton a cél felé, hogy a végén AZ lehessen.
Leni építészmérnök lesz, ha nagyfiú lesz. Ezt már korábban, jóval a konfliktus előtt elárulta. Anyukája el is vitte az 5. ponton az építészmérnök bácsihoz, akinél még van régi fajta tervezőasztal, vonalzók, amikkel párhuzamosokat tudott rajzolni és az a régi fajta félig áttetsző papír (a bácsi azt mondta, hogy ezt pausz papírnak nevezik). Leni azóta is imád szabadidejében mintákat másolni ilyen papírra, mert a bácsi adott neki egy tekerccsel, és tervező mérnöki arcocskát magára öltve magyarázgatja barátainak, hogy ez pausz papír. :))))
- Jó ha megértetjük a gyerekkel, hogy az is egy tudás, és titkos szupererő van benne, hogy mit csináljunk, ha nehezebb emberekkel hoz össze a sors. Ilyen van néha felnőtt korban is.
Akár ígérjük meg, hogy rajzolunk neki faliújságra valami kitölthető, beszínezhető ábrát, hogy hol tart az ……………………… (építészmérnökké) válásban. Ezt majd a beszélgetés után csináljuk is meg, és beszéljük át, hogy mikor melyik szakaszt színezheti ki.
- Mielőtt elkészítjük a rajzot, beszéljük vele át, hogy tervet szövünk, hogy minél előbb minél többet színezhessen. A cél, hogy ahhoz, ami lenni akar, közelebb jusson minden nap.
Okés, az egyik akadály, hogy a tanárnéni (tanárbácsi) időnként ilyen. Hogyan lehetne megszelidíteni annyira, hogy ne legyen számára akadály? Van-e olyan gyerek, akit szeret ez a tanár? Mit csinál jól az a gyerek, amit át lehetne venni?
Értitek a gondolatmenetet? Segít?
Küldjetek visszajelzéseket, ha volt hasonló helyzetetek, rendben?
Van mégegy fontos dolog: nézzétek meg, hogy az adott tárgyat mennyire érti a gyerek, és lehetséges, hogy fogalmakat fogtok találni, amiken összezavarodott, amiket nem ért.
Próbálok a lehető legtöbbet segíteni a technikai részben, így nagyon egyszerű és élvezhető magyarázatokat, gyakorlatokat dolgoztam ki a Tantaki Oktató Anyagokban. Vissza is tudtok menni korábbi témákra a tantárgyban, játékosan gyakoroltatni, amíg felveszi a gyerkőc a fonalat, és haladni a korábbi anyagoktól a jelen felé.
Sok sikert!
Játékos tanulással könnyebb a megértés!
Ezen az oldalon kipróbálhatjátok a gyerkőccel, hogy hogyan is működik a játékos tanulás:
https://www.onlinetantaki.hu/ingyenes-tananyagok
Legközelebb pedig a kiskamaszokról fogok nektek mesélni, és megosztok egy érdekes receptet arról, mit lehet tenni a tizenévessel, aki teljesen kikerült kommunikációból, és egész nap számítógépen játszik.
Nyugodtan javasoljatok hozzászólásban vagy személyes üzenetben további témákat, öröm nekem ha abban segítek, amire szükségetek van, és akkor, amikor szükségetek van rá!
Nagy Erika
A játékos tanulás szakértője