Királylány és űrhajós – avagy mi leszek ha nagy leszek?

Minden fiú szeretne egyszer az életében autóversenyző lenni. Vagy focista, vagy űrhajós. Esetleg rendőr. A kislányoknál ez királylány, kozmetikus, lovasedző felállásban szokott megjelenni. Persze vannak különféle izgalmas változatok is, úgy mint agysebész, meg divattervező. A másik oldal is hangosan jelen szokott lenni. Mindannyian hallottuk már a nagymama bölcs hangján: mérnök legyél, akkor jól fogsz keresni! Orvos legyél, az az igazi hivatás! Ügyvéd legyél, és tudsz segíteni a családnak... és csőstül jönnek a hasonló jó tanácsok.

Aztán az iskolában szépen lassan elveszítjük gyermeki naivitásunkat és kézzel foghatóbb szakmákat kezdünk el hivatásunkként elképzelni. Rendszerint ilyenkor alakul ki a vágy a tanítás iránt is. Jól is van ez így, elvégre jól érezhető fokozatok vannak a hercegnő és a marketing menedzser között. Ez utóbbihoz fel kell nőni, hisz egy gyereknek nagyon is megfoghatatlan valami, s inkább akkor nézne az óvónéni nagy és elkerekedett szemekkel, amikor a 4 éves kisgyerek a kérdésre, miszerint mi szeretne lenni, ha nagy lesz, kihúzná magát és azt válaszolná: PPC kampánymenedzser!

 

 

Még 10 évvel ezelőtt is gyermekünk fejlődése, az iskolás évek és a szakmaiság alakulása nagyjából egy ütemben folyt. Aki nyolcadikos korában eldöntötte, hogy programozó lesz, annak volt ideje kijárni a négy éves gimnáziumot, aztán a hároméves főiskolát, majd a kétéves mesterképzéssel igazi szakemberré vált és elkezdhette a munkát. Ám manapság ez már sajnos nem így van. Korunk technikai és szociális hálózatai irtózatos mértékű gyorsasággal változnak. Átlagosan félévente új szakmák jelennek meg, hogy aztán két év múlva már szoftverek helyettesítsék az általuk megkövetelt munkát, és feleslegessé téve a hozzá tartozó tudást. Mindezt még megspékelhetjük a fejlődés legújabb hajtásával, a mesterséges intelligenciákkal és az öntanuló rendszerekkel. Mert ők(!) úgy tanulják meg a mi szakmánkat, hogy nem kérdeznek tőlünk. Hiába tudnánk bármit is átadni, az nem hatékony módja a tanulásuknak.

Jelen állás szerint pl. lassan újságírókra sem lesz szükség, mert szoftverek írják a cikkeket. Nagy, nemzetközi médiatermékek milliókat elérő cikkeit. A 3D nyomtató elterjedésével pedig végleg feleslegesé válik szinte minden szakma, ami mesterember tudását és két kezének gyakorlatát igényli. Ma még formátlan, műanyag tárgyakat mutatnak a képek, holnap talán már mi is a technológia által felépített lakásba költözünk be, amit alig egy hete kezdtek építeni...

 

 

A most általános iskolás gyermekünk, mire a munkaerőpiacra kilép, olyan szakmákat fog találni, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni. És pont ezért: erre az iskola nem készíthet fel. Erre tulajdonképpen semmi sem készíthet fel. Csakis egyetlen dolog birtokában lesz képes a gyermek felvenni a ritmust és alkalmazkodni az új kihívásokhoz, ez pedig a rugalmasan felhasználható és könnyen konvertálható tudás.

Mitől rugalmas a tudás? Ha a megszerzésének módjait, az információk fellelésének helyét ismerjük, ha gondolkodásunk alkalmas az egymástól távol álló információk megfelelő logikai rendszerbe illesztésére, ha rendelkezünk megfelelő szókinccsel és alapokkal ahhoz, hogy mindezeket legalábbis kielégítő fogalmi keretbe helyezzük - nos, akkor elmondhatjuk, jó úton haladunk. És gyermekünket is ezen az úton kell elindítanunk. A legfontosabbak számára azok az alapok, amelyeken a felépítményt mindig a szükségletei szerint tudja átépíteni. Az alapokon túl szüksége van persze konkrét tapasztalatokra is. Ha csak a beszélt nyelvet nézzük (írom most, a valós idejű gép fordítók hajnalán...), a könyvből tanulás nem elégséges módja a tanulásnak. Hallani kell, beszélni, nyelvi környezetben használni - ezek híján az elmélet nem áll össze használható tudássá. S ha általánosabban nézem, valódi tapasztalat nélkül az elmélet nem áll össze valódi tudássá, olyanná, amely az alapokat erősíti.

Mindezek nélkül gyermekünk el fog veszni abban a sebességben, ami körülveszi majd. Oly' módon kell alkalmazkodniuk ehhez a sebességhez, ahogy nekünk soha nem kellett, s ez számukra is megterhelő lesz.

 

Próbáld ki angol oktatóanyagaink demó változatát, most ingyenesen! Gyermeked játékosan tanulhatja a nyelvet, egészen az alapoktól kezdve!
Kattints ide:

Angol demók

 

Tetszett a cikk? Mutasd meg ismerőseidnek, kattints a megosztás gombra:

 

Nagy Erika

Oktatási szakértő

Cikk megosztása

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .