Roald Dahl: Tanács televíziózással kapcsolatban

Roald Dahl: Tanács televíziózással kapcsolatban (részlet)
Varró Dániel fordítása

Az a legfontosabb dolog 
(A gyerekekre gondolok), 
Hogy SOHA, SOHA nem szabad, 
Hogy tévéműsort lássanak – 
Sőt, legjobb, ha a bárgyú láda 
Már be sem kerül a szobába. 
Amerre csak jártunk, a tévét 
A gyerekek szájtátva nézték. 
Két-három óra meg se kottyan, 
Csak néznek, míg a szemük kipottyan. 
(Múltkor is láttunk egy helyen 
Tíz szemgolyót a szőnyegen.) 
Csak ülnek, néznek, néznek, ülnek, 
Míg hipnózisba nem kerülnek, 
S a sok szennytől, mit egyre néznek, 
Olyanok lesznek, mint a részeg. 
Ó, persze, tudjuk, csendbe vannak, 
A falnak fejjel nem rohannak, 
Nem kezdik egymást hasogatni, 
Hagynak nyugodtan mosogatni, 
Míg fő az étel, hűl a lekvár – 
De azon eltűnődtetek már, 
Hogy ez a rémséges doboz 
Miféle dolgokat okoz? 
ELSORVASZT MINDEN ÉRZETET! 
MEGHAL BELÉ A KÉPZELET! 
Az észt betömi, eldugítja! 
A gyereket úgy elbutítja, 
HOGY TÖBBÉ BIZTOSAN NEM ÉRT MEG 
TÜNDÉRVILÁGOKAT, MESÉKET! 
Az agya lágy lesz, mint a sajt! 
FEJÉBEN DUDVA, GAZ KIHAJT! 
NEM IS TUD MÁST, csak nézni majd! 
„Na jó! – mondjátok majd. – Na jó! 
De ha a televízió 
Nincsen, mivel foglaljuk el 
A drága gyermekünk, mivel?” 
Ezt fogjuk akkor válaszolni: 
Míg nem volt még e bamba holmi, 
Míg e szörnyet fel nem találták, 
Mit csináltak vajon a drágák? 
Hát elfelejtettétek volna? 
Ezt mondjuk lassan, szótagolva: 
OL… VAS… TAK…!

Hogy más alternatíva is legyen a tévézés helyett: http://www.tantaki.hu/