Elektromos kölcsönhatás
Amikor egy műanyagfésűt megdörzsölünk egy papírzsebkendővel, akkor fel tudjuk szedni vele a kisebb papírfecniket. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy a fésűt elektromos állapotba hoztuk a dörzsölés által.
Az elektromos állapotba hozott testeket elektromos mező veszi körül.
Az elektromos szó a görög elektron szóból ered. Jelentése: borostyán. Ez az elnevezés onnan származik, hogy az ókori görögök először borostyán dörzsölésével hoztak létre elektromosságot.
Két elektromos állapotba hozott test között elektromos kölcsönhatás jön létre, ami vonzó és taszító is lehet.
Ha egy műanyagrudat megdörzsölünk szőrmével, egy uvegrudat pedig bőrrel, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a műanyag és az üveg vonzza egymást.
Ezzel ellentétben, ha két üvegrudat tartunk egymáshoz, akkor azok taszítani fogják egymást.
Ezt a jelenséget azzal magyarázhatjuk, hogy kétféle elektromos állapot létezik:- a másik pedig a negatív (-)
A pozitív taszítja a negatívat, a negatív szintén taszítja a negatívat, azonban a pozitív és a negatív vonzza egymást. Ebből tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy mindig az ellentétes állapotúak vonzzák egymást (az elektromos kölcsönhatás esetében a pozitív és a negatív).
Azokat a testeket, amelyeknek nincsen elektromos állapota, semleges testeknek hívjuk. Két semleges test között nem jön létre elektromos kölcsönhatás. 
A minket körülvevő tárgyak semlegesek, és csak néha kerülnek elektromos állapotba.
Íme egy hétköznapi példa: amikor levesszük a pulóverünket, akkor néha egy kis sercegést hallunk. Ez azért van, mert ahogy a testünkön végigdörzsöltük a pulóvert (miközben levettük), a pulóver elektromos állapotba került, és emiatt szikrázott.
De ha valaki egy kutyát vagy egy cicát simogat, és utána megfog egy fémből készült tárgyat, akkor úgy érezheti, hogy a tárgy megrázta. Ennek az az oka, hogy az állatsimogatás után mi magunk is elektromos állapotba kerültünk.
Az elektromos kölcsönhatás is kölcsönös: ha az egyik test hatást fejt ki a másikra, akkor a másik is hatást fejt ki az egyikre.
Mitől lesz egy tárgynak elektromos állapota?
A körülöttünk lévő anyagokat részecskék alkotják. Azonban ezek a részecskék, amiket atomoknak hívunk, még kisebb részecskékből tevődnek össze.
Az atomokat alkotó részecskéknek különböző elektromos töltésük van: lehetnek pozitívak és negatívak.
Az atomok az alábbi részecskékből állnak:
- elektronokból
- protonokból
- neutronokból
Az elektronoknak negatív töltésük van, a protonok töltése pozitív, a neutronok pedig semlegesek.
A protonok és a neutronok az atom közepében helyezkednek el, az elektromok pedig az atom közepe körül keringenek.
Az atomok semlegesek. Azért nem pozitívak vagy negatívak, mert ugyanannyi elektront tartalmaznak, ahány proton van bennük, és így az elektronok és a protonok semlegesítik egymást, vagyis megszüntetik egymás hatását.
Azt azonban elérhetjük, hogy az egyik testről elektronok kerüljenek át a másikra. Ezt például dörzsöléssel tehetjük meg.
Ilyenkor az egyik testben több lesz az elektron, mint a proton. Ezt úgy mondjuk, hogy az egyik testben elektrontöbblet van. Ekkor az a test, amelyikben elektrontöbblet van, negatív töltésű lesz, mivel több elektront tartalmaz, mint protont.
Az a test pedig, amelyről egy elektron átlépett a másik testre, pozitív töltésű lesz, mivel több protont fog tartalmazni, mint elektront. Ekkor azt mondjuk, hogy elektronhiány lépett fel.
Például:
A papírral megdörzsöljük a műanyagfésűt,
és ekkor elektronok kerülnek át a papírról a fésűre.
Ennek következtében a papírban elektronhiány,
a fésűben pedig elektrontöbblet lesz.
Tanuljon a Te Gyermeked is egyszerűen és játékosan
A fizika alapjai oktatóprogram segítségével!
