| | London, ahol angolul beszélnek 3.
Február volt, esős szeles idő, amikor kiléptek a reptér épületéből, Laci mégis nagyon boldognak érezte magát. Éppen most érkeztek Dominikáról, ahol egy hetet töltöttek el Beával, azzal a csodálatos nővel, akinek annyi mindent köszönhetett. Eszébe jutott az a 2 évvel ezelőtti szerencsétlen nap, amikor ugyanígy kilépett a reptér ajtaján az ismeretlen, érthetetlen világba. Tele félelemmel, bizonytalansággal. Laci elmosolyodott, most viszont már minden más, minden megváltozott.
2 év telt el azóta, hogy Laci Londonba érkezett és belépett Bea két lengyel lánnyal megosztott lakásába azon a szerencsétlenül kezdődő napon. Ami aztán nagyon szerencsésen végződött, főleg azért, mert találkozott Beával, a gyönyörű, szőke, kedves lánnyal, aki azonnal elrabolta a szívét. Hamarosan kiderült, hogy szerelme nem viszonzatlan és Bea is érdeklődik iránta. Az elmúlt két év sok újdonságot hozott a számukra. Először is elköltöztek egy drágább, kertes környezetbe London külvárosi részébe. Bea minden reggel busszal ment be a városba, ahol továbbra is pincérnőként szolgált egy felkapott étteremben. Lacinak több munkája volt a külvárosban, de néha ő is beutazott Beával.
Ha másért nem is, az angol oktatás miatt. Amint lehetett Laci is beiratkozott egy intenzív nyelvtanfolyamra, hogy meg tudja magát értetni a megrendelőivel. Szerencsére hamar kiderült, hogy milyen ügyes keze van, és egy idő után már nemcsak burkolással foglalkozott, hanem teljes komplett felújításokat vállalt. Mostanra már úgy kinőtte magát a munkákkal, hogy fél éve két segédet is felfogadott maga mellé. Bea segített neki elintézni a vállalkozását, és az adminisztratív tevékenységet is magára vállalta.
Ebben az évben megengedhették maguknak, hogy egy hétre elmenjenek nyaralni valamilyen egzotikus országba. Dominikát választották a csodás kék tenger és a fehér homok miatt. Az az egy hét maga volt mennyország.
Laci nagyon boldognak érezte magát, ahogy haladtak kézen fogva a buszmegálló felé.
Nem is nagyon bírt a hatalmas érzéseivel, megölelte Beát és a fülébe súgta: - Nagyon szeretlek!
Bea nevetett: - Én is nagyon szeretlek!
- Olyan szerencsés vagyok, hogy 2 évvel ezelőtt megtaláltalak! –fakadt ki.
- Hát igen. – felelte Bea nevetve. – Én is nagyon örülök neked!
Miközben szerelmesen udvaroltak egymásnak, egy furcsa alakra lettek figyelmesek. Egy fiatal, 18 év körüli fiatalember egy hatalmas hátizsákkal a hátán le-föl szaladgált a buszmegálló és a reptér épülete között. Mikor harmadszorra érkezett a megállóba Bea kedvesen megszólította angolul:
-Segíthetek?
A fiú megmerevedett, majd sírva fakadt. Ekkor Bea újból próbálkozott, most már magyarul:
-Segíthetek?
A fiú tágra nyitotta a szemét, majd egy hatalmasat nyelt. Dadogva válaszolt:
-Iiigen. Beeeeeszélteeek maaagyarul?
-Igen – felelték egyszerre nevetve.
- Hála istennek! – fohászkodott a fiú. –Szeretnék bejutni Londonba, de fogalmam sincs, hogy ez a busz hová visz, és azt sem tudom, hogy hol szálljak le róla.
- Hová akarsz menni? – kérdezte Laci.
- Nem tudom – vallotta be a fiú. – Szeretnék itt munkát találni Londonban. Otthon már borzalmas volt az élet, elindultam szerencsét próbálni és hát idáig jutottam. Rájöttem, hogy nem beszélem az angolt, semennyire sem.
- Gyere velünk. –ajánlotta Laci. – Segítünk neked! Laci vagyok! Ő pedig a párom, Bea.
A fiú hálásan nézett rájuk.
- Feri vagyok - mutatkozott be. – Annyira kedvesek vagytok, de tényleg! Már totál kétségbe voltam esve. Azt hittem, hogy szégyenszemre haza kell mennem, mert itt nem boldogulok. Még a reptérről sem jutok ki! – nevetett, ahogy a saját szerencsétlenségét ecsetelte – Tudjátok egy kisvárosban nőttem fel. Sosem érdekelt az iskola, így sosem voltam jó tanuló. Otthon a szüleimtől mindig csak azt hallottam, hogy “bezzeg a nővéred”. Ő okos és mindig jó jegyeket vitt haza. Tanulás helyett én inkább a haverokkal mentem bulizni. Sosem tanultam igazán, így szó szerint átlökdöstek az érettségin a tanárok, csak menjek már el az iskolából.
Alig vártam, hogy vége legyen a sulinak, többet egy könyvet sem vettem a kezembe. Dolgozni nem mentem el, hová is mentem volna, hiszen semmihez sem értettem. A szüleim egy fél évig tűrték ezt, majd januárban szereztek nekem egy melót a helyi péknél. Nagyon utáltam, korán kellett kelni, nem nekem való munka volt. Egy haverom mondta, hogy ismer valakit, aki kijött Angliába, és nagyon megszedte magát, pedig csak rakodó egy áruházban. Gondoltam, hogy azt én is tudnám csinálni. Úgy gondoltam, hogy ahhoz nem kell nyelvvizsga, nem kell semmilyen iskola. Így szüleimtől kértem pénzt repülőjegyre és kijöttem.
Most itt vagyok és rájöttem, hogy milyen ostoba voltam, amikor annak idején nem érdekeltek az angolórák a suliban. Most még azt sem tudtam, hogy merre van a kijárat. Egy órámba telt, mire kikeveredtem az épületből. Utána még rosszabb volt, hiszen nem tudtam, hogy hogyan tudok bejutni a városba. Szállásom sincs. Egy nagy ökör vagyok! – sóhajtott Feri és az arcát a kezébe temette. – Hogy is gondolhattam, hogy itt kolbászból van a kerítés!
- Nincs semmi baj, mindenki tévedhet – szólalt meg Bea – a lényeg, hogy rájöttél a hibádra és most megpróbálod kijavítani. Mi tudunk neked segíteni! Igaz, Laci? Hiszen láttunk már ehhez hasonlót, nem igaz? –mosolygott sejtelmesen Bea és Lacira kacsintott.
Laci visszanevetett és átölelve Bea derekát egy csókot nyomott az arcára. Majd huncut mosollyal így szólt:
- Nem értem, hogy kire gondolsz?! – majd így folytatta Ferihez szólva:
- Természetesen, szívesen segítünk neked, hogy itt elboldogulj! De az első, hogy muszáj megtanulnod angolul!
Feri sóhajtott.
- Igen, sejtettem, hogy itt anélkül nem megy! – Majd hozzátette nevetve - Hiszen London az a hely, ahol angolul beszélnek!
Bea és Laci vele nevettek, majd megcsókolták egymást.
Feri sosem lelkesedett a tanulásért, de ezt a hibáját később a saját bőrén tapasztalta meg. Ne kövesd Feri rossz elveit. Tanulj meg mielőbb angolul! Az alábbi módszerek segítenek neked ebben:
Csordás Norbert: Angol nyelvkönyv
Csordás Norbert: Angol-magyar értelmező kisszótár
Utazz velünk angolul! DVD
| | |
