Az atom felépítése
Az anyagok atomokból épülnek fel. Az atomok olyan parányi részecskék, hogy még mikroszkópon keresztül sem látjuk őket.
Az atom neve az ’atomos’ szóból ered, amely azt jelenti, hogy oszthatatlan. Azért hívjuk így, mert legelőször még azt hitték, hogy az atomokat nem lehet már kisebb részekre osztani, de később rájöttek, hogy ez nem így van.
Az atomok folyamatosan mozgásban vannak, és nagyon változatos módokon kapcsolódhatnak egymáshoz.
Az elemek olyan egyszerű anyagok, amelyek azonos atomokból épülnek fel. Ilyenek például a kén, az arany, a vas, a réz stb.
 |
| Alumínium |
Az elemek és az őket alkotó atomok jelölésére a vegyjelet használjuk. A vegyjel általában az elem görög vagy latin nevének a kezdőbetűje. Ha két elem kezdőbetűje megegyezik, akkor a név egy másik betűje is szerepelni fog a vegyjelben. Így az adott vegyjel kétbetűs lesz. A vegyjel első betűje mindig nagybetű, a második pedig kicsi.
Nézzünk pár példát vegyjelekre!
| Magyar név | Latin/görög név | Vegyjel |
| szén | Carbon | C |
| kén | Sulphur | S |
| vas | Ferrum | Fe |
A vegyjeleket és az elemek neveit a periódusos rendszerben találjuk meg, amely az elemek rendszerezett táblázata.
Az atomok elektronvonzó képessége:
 |
| Mozgó elektronok |
Az atomokat az alapján is tudjuk jellemezni, hogy mennyire vonzzák az elektronokat. Ez az atomok egy jellemző adata. Azt, hogy az atomok mennyire vonzzák az elektronokat, illetve hogy mennyire tudják megtartani azokat, elektronegativitásnak is hívjuk. Jele: EN.
A vonzás mértékét egy számmal is kifejezik, amit a periódusos rendszerben fel is tüntetnek. Ennek a számnak nincsen mértékegysége, ugyanis ez csak egy összehasonlító érték.
A legnagyobb elektronegativitású elem a fluor, az ő elektronegativitásának értéke 4.
A legkisebb elektronegativitású elem pedig a cézium, amelynek értéke 0,7.
Tanulja meg Gyermeked is játékosan a kémiát oktatóprogramunk segítségével,
és gazdagodjon ő is sikerélményekkel kémiából!
