Az igekötők a következők:
abba-, agyon-, alá-, által-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül-, közbe-, közé-, közre-, közzé-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, vissza-
Az igekötős igék esetében az első szabály a következő:
Ha az igekötő az ige előtt áll, akkor egybeírjuk őket.
Például:
le + ugrik = leugrik
Itt a le az igekötő, az ugrik pedig az ige. Mivel az igekötő az ige előtt áll, ezért egybeírtuk őket.
közre + működik = közreműködik Ebben az esetben a közre az igekötő, a működik pedig az ige. Ezeket is egybe kell írnunk, mivel az igekötő az ige előtt áll.
A második szabály a következő:
Ha az igekötő az ige mögött áll, akkor különírjuk őket.
Például: Szeld ketté a dinnyét!
Ebben a mondatban a "szeld ketté" a fontos nekünk. Ugyanis a szeld egy felszólító módú ige, a ketté pedig az igekötők közé tartozik. Mivel ebben az esetben az igekötő az ige után áll, ezért különírjuk őket egymástól.
Dani nem ment el az előadásra. Ebben a mondatban a "ment el" a fontos számunkra. Itt is láthatjuk, hogy az el igekötő a ment ige mögött áll, ezért írtuk külön őket.
Az igekötős igék esetében az is megtörténhet, hogy az igekötő és az ige közé egy másik szó kerül. Ez általában egy segédige. Példák segédigékre, amelyek az igekötő és az ige közé ékelődhetnek:
Amikor segédige kerül az igekötő mögé, akkor általában nem ige következik utána, hanem főnévi igenév.
Nagyon fontos szabály az is, hogy ha az igekötő és az ige vagy főnévi igenév közé egy másik szó kerül, akkor mindhármat különírjuk.
Most nézzünk néhány példát ilyen esetekre!
Peti minden nap ki szokott menni a focipályára.
Ebben a mondatban a ki igekötő és a menni főnévi igenév közé a szokott segédige ékelődött be. Ezért mindhárom szót különírjuk egymástól. (A szokott segédigét csak múlt idejű alakban használjuk).
Anyukám meg tudja főzni a legbonyolultabb ételeket is.
Ebben a mondatban a meg igekötő és a főzni főnévi igenév közé ékelődött be a tudja segédige. Ezért az igekötőt és a főnévi igenevet különírjuk egymástól, illetve az igekötőt különírjuk a segédigétől is.
Most lehetőséged van 800 feladaton keresztül gyakoroltatni gyermekeddel a helyesírás legfontosabb szabályait. A sok-sok gazdagon illusztrált feladat garantáltan leköti gyermeked figyelmét, így szívesen áll majd neki az iskolai feladatokhoz is!
Rendeld meg a "Tanulj meg Te is helyesen írni!" oktatóanyagunkat, hogy problémájáról csak múlt időben kelljen beszélnie!
Kattints a képre:

|