Érdekességek a magyar nyelv és a nyelvújítás kapcsán
Tartalomjegyzék
A magyar szókincs változása
A nyelvújítás azon fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben. Elsősorban nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tevékenysége, célja a szókincs bővítése, az idegen szavak helyettesítése, a stílusújítás és az egységes nyelv megteremtése. A nyelvújítás legfontosabb eszközei az egyszerűsítés és az új szavak létrehozása, illetve hatással lehet még a nyelv fejlődésére valamely valós vagy elképzelt „tiszta nyelvhez” való visszatérés igénye is.
Izgalmas kérdés tehát, hogy ma is használatos szavainknak mi volt az eredeti megfelelője. Nézzünk néhány példát a Nyelvújítás szótárából.
| Ádáz | Vérengző, dühös |
| Agfa | Vén fa |
| Akarmány | Akarat |
| Aranyüstök | Szőke haj |
| Árny | Árnyék |
| Árnyéklani | Árnyékozni |
| Átkupidolni | Szerelembe ejteni |
| Átlohadni | Csendesen átmenni |
| Ázalogni | Következtetni |
| Ázur palota | Kék ég |
| Búgond | Baj, gond |
| Buliklani | Turbékolni |
| Büszménykedni | Büszkélkedni |
| Bölcsesítő | Oktató |
| Csín | Csinosság |
| Dana | Dal, nóta |
| Égrekelni | Emelkedni |
Újmagyar mesterséges nyelv
A 30. századi Magyarországon járunk, ahol az újmagyar nyelv szókincse és szóképzése bontakozik ki - Romhányi Józsefnek köszönhetően. Aki még nem ismert rá, nem húzzuk tovább az időt: igen, a Mézga család történetéről van szó, amely a 70-es és a 80-as évek legnépszerűbb (és a mai napig is emlékezetes) sorozat! Na de mi is történik a rajzfilmsorozatban? A magyar nyelv új formájára kaphatjuk fel a fejünket. 
A humoros rajzalakok - főként Köbüki megjelenésével nem csupán a szórakoztatás szempontjából, hanem a nyelvművelés és - fejlődés kapcsán is elgondolkodtató.
A fő vonal egy hétköznapi család elképesztő kalandjain húzódik: részesei lehetünk a folytonos testvéri ugratásoknak, kamaszkori lázadásoknak, házastársi csetepatéknak, de a szomszédsági viszony sem maradhat ki az eseményekből. Egyszer az otthon melegét élvezik, máskor a nyaralás izgalmas perceit követhetjük. A család legkisebb tagja, a 12 éves Aladár a legokosabb mindegyikük közül. Zsenialitásának köszönhetően saját leszármazottjával, a 30. század beli köb-ükunokájával: MZ/X-el beszélget, aki az újmagyar nyelvet használja.
Mi is ez a nyelv?
Alapvetően nincsenek benne ragok, névelők, valamint a szavaknak csak az első szótagát használják, igekötőket pedig csak akkor, ha egyébként más értelme lenne az igének. Nézzünk néhány példát, amit már bizonyosan hallott Aladártól vagy Öcsitől!
- abhagy! = abbahagyni! = hagyd abba!
- ber tus ka = berendezést tuskóvá kalapálj!
- kapcs ford = kapcsolok fordításra = kapcsolj fordításra!
- mi új? = mi újság?
- mos pad! = mosd fel a padlót!
- öt-köb = 125
- abl puc! = pucolj ablakot!
- tör fal! = törd (át?) a falat!
- va’ lódi kis üst i’! =Vadul lódíts kisebb üstökös irányába!
- marhabarom = Maradéktalanul hallak, barátom, rokonom.
- ak nyav = Akarja a nyavalya!
- me ker lex = Megkeresem a lexikonban.
- dermel, hifa = derűs, meleg; hideg, fagyos
- féreg a kertemben = Félek reggel a kerületi temetőben.
- gazember = gazdaság-emelési berendező
- mar ot gyáv kuty = Maradj otthon, gyáva kutya!
- memumo = meteoromutomotor
- te kergebirka = Tegnap kerestelek, de gerjedt, nem bírtam kapcsolni.
- haszutmellémafor = Használati utasítás mellékelve, ómagyar fordításban
Legtöbbször mosolyt csalt arcunkra, ahogy a nyelvhasználat apróbb félreértéseket okozott a család és a távoli rokon kapcsolatában. Vajon ez a hétköznapi életünkben ugyanúgy életre kelhet? Bizonyosan, hiszen a kezdet már jó ideje megfigyelhető: az időhiány, a siettség vagy egyszerűen a technikai körülmények miatt sokszor rövidítünk, leharapjuk a szó elejét vagy végét, amivel már az értelme is megváltozhat. Ideális esetben megértjük egymást, mint Öcsi és Aladár, vagy éppen összekülönbözhetünk úgy, mint Öcsi és Mézga Géza. Ha csak pár példát sorolunk (pézsé, teló, tali, valszeg, tkp), máris látható, hogy bizonyosan nem csak egy pusztán kitalált és megvalósulhatatlan elgondolásról van szó.
A hét napjai és a hónapok elnevezésének eredete
A hét napjai
Hétfő: a „hét feje”, a hét kezdete.
Kedd: az ómagyar ketüdi szóból, amely másodikat („kettedik”) jelent.
Szerda, csütörtök, péntek: szláv eredetű szavak - „középső”, „negyedik nap”, „ötödik nap”
Szombat: a héber „sebbath” (pihenőnap) szó átvétele egyházi szláv nyelvből
Vasárnap: eredetileg vásár nap, ezen a napon tartották a hetente egyszer megrendezésre kerülő vásárokat.
Hónapok
Hónap: a „Hold” és „nap” szavak összevonásából alakult ki, és Augustus, római császár uralkodása alatt nyerték el ma is használatos elnevezésüket az év hónapjai. A római naptár 10 hónapot (304 nap) tartalmazott és 61 nap pedig a telet jelölte. Később ezt is felosztották két hónapra, januárra és februárra, melyeket betettek az év elejére, így a mai napig 12 hónapra osztjuk az évet.
Január, vagyis Januárius: Janus római isten nevéből alakult ki. Régi magyar nevei: Vízöntő, Boldogasszony, Nagyboldogasszony hava. Székelynaptár szerint: Fergeteg hava
Február vagyis Februárius: a Februa tisztulási ünnepről nevezték el. Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos. Régi magyar elnevezése: Böjt előhava (vagy böjtelő hava). Székelynaptár szerint: Jégbontó hava
Március: Mars római istenről kapta a nevét (a háború istene). Az év harmadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Böjt máshava (vagy böjtmás hava). Székelynaptár szerint: Kikelet hava
Április: elnevezése a latin aperio, vagyis kinyit igéből származik, amely a tavaszra utal. Régi magyar elnevezése: Szent György hava, de a Székelynaptár Szelek havának nevezi.
Május: Maia, a termékenység római istennőjéről kapta az elnevezést, régi magyar kifejezéssel Pünkösd havának is nevezik, a Székelynaptár viszont az Ígéret havának tekinti.
Június: a római istenségek közül Junóról is elneveztek hónapot, ami Nyárelő vagy Szent Iván havaként is elterjedt a régi magyar nyelvben. A székelynaptár Napisten havának tartja.
Július: a római császárok közül Julius Caesar hónapja is a mai napig megtalálható a naptárakban. Régebben Szent Jakab havának hívták, a Székelynaptárban pedig Áldás havaként szerepel.
Augusztus: vagyis az év nyolcadik hónapja Augustus, római uralkodó nevét jelzi, de itthon Kisasszony havának is nevezték - a székelynaptárba pedig Új kenyér havaként vonult be.
Szeptermber: a latin hetes (septem) számból ered az elnevezés, de Szent Mihány havaként vagy Földanya havaként is ismeretes a kisdiákok számára retteget iskolakezdési hónap.
Október: szintén latin szám áll a háttérben: nyolc, vagyis octo - amely arra utal, hogy a régi római naptárban a nyolcadik hónapként tartották számon. Régi magyar elnevezése Mindszent hava, a Székelynaptárban jpedig Magvető havaként találhatjuk meg.
November: a latin kilenc (novem) szóból alakult ki, de Szent András havaként és az Enyészet havaként is beivódott a köztudatba.
December: végül az év utolsó hónapja is szintén a latin számok egyikét viseli magán - a tíz, vagyis a decem szóból ered, hiszen a római naptárban eredetileg a tizedik hónapot jelölte. Régi magyar kifejezése Karácsony hava, a Székelynaptárban viszont Álom havaként azonosíthatjuk.
